2014. február 4., kedd

8. „A félelem tartja megfeszítve azokat az izmokat”


Megjegyzés: Ez a gondolat este 11-kor érkezett, ágyban fekve.
Mit jelent ez nekem? A tökéletesen megvetett pihe-puha ágyban fekve várom az álommanót, a testem mégis megfeszül ellazulás helyett. Meg tudom magyarázni, hogy ez a munkahelyi problémák utóhatása, de tudom hogy ez itt nem a munkahelyem, és a problémák most nincsenek itt. Rutinból „veszem elő” gondolatban a főnököm képét, hogy ő okozza ezt is, mivel tudom, hogy ő az, aki főállásban korlátokat és akadályokat gyárt nekem és mindenki másnak. Abban teljesen biztos vagyok, hogy a testem valami másra reagál, nem a jelenlévő környezetre. De a félelem forrása nem ez a személy, nem ebből az életből. Sokkal korábbi. Legalább ennyit tudnom kellett ahhoz, hogy kezelni tudjam.

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése