15. „Hétköznap is maradj lélek.”

Mit jelent ez nekem? Már gyerekkoromban is mindig lélekként gondoltam magamra. Már hittanórán is úgy képzeltem, hogy a mennyországba test nélkül, de teljes érzékeléssel fogok eljutni, és úgy kommunikálok a szentekkel. Aztán világossá vált, hogy én lélekként különálló vagyok, de használok egy elmét és egy testben lakok. Egy ideje azzal foglalkozok, hogy helyreállítsam az elmém és a testem harmóniáját, aztán lélekként visszaszerezzem eredeti teljes létezésemet és képességeimet. Most is erről szól az életem minden napja, de bárhová megyek, mindenhol csak testként kezelnek, és el tudják feledtetni velem, hogy mi vagyok valójában. Pedig ha lélekként gondolok magamra, akkor mindig ötletesebb, ügyesebb, bátrabb és erősebb vagyok.